|
|
Néhány gondolat a Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia
Szent Margit kórusáról Az 1943-ban megalakult, a Hajnal István és Antónyi László nevével fémjelzett "hőskort" követően 1983-ban vállaltam el az énekkar szakmai vezetését. Az akkori 46 főből (meghalt 13, kimaradt 8, férjhez ment 3, vidékre költözött 2) mára huszan maradtunk. Ha éveink számát összeadjuk, együtt 1412 esztendősek vagyunk. Az átlag életkor 70,6 év. Az elmúlt egy év alatt 33 alkalommal teljesítettünk liturgikus szolgálatot, ebből 14 a Mária-ünnepeken való részvétel. A heti két próba az esti órákban évente mintegy 90 óra együttlétet jelent. Fluktuáció nincs, kórus és "kemény mag" a mi szótárunkban egyet jelent. Mivel a tekintélyes repertoár jelentős része latin nyelvű, mindannyiunk számára nélkülözhetetlen a kézben tartott partitúra és elengedhetetlen a próbák rendszeres látogatása. Az egyéni hangok szólammá csiszolása és a szólamarányok kialakítása feltételezi az egyéni ambícióknak a közös feladatnak való alárendelését. A "valósítsd meg magadat" felszólítás helyett mi inkább a "valósítsuk meg együtt"-öt követjük. Csak a kórusnapló segítségével lehetne az elmúlt 28 év alatt megtanult művek számát megállapítani. Említsük meg a hangsúlyozottan művelt gregorián énekeket, Palestrinát és kortársait, Mozartot és a kor kismestereit, a francia romantikát, Brucknert, a Rheinberger-, Liszt-, Kodály- és Bárdos-műveket (kíséret nélkül vagy orgonakísérettel). Az együvé tartozás együtt jár a felelősségérzet, a pontosság, az önkritika fejlődésével is. Az evangéliumi szövegek, a kért szándékra mondott próbavégi imák, a Szentlélek "elmét derítő tiszta láng"-ja nélkül eredményeink jó részét csak szerettük volna elérni. A II. Vatikáni Zsinatnak a liturgiára vonatkozó rendelkezéseit követve végezzük a szentzene szolgálatát. Igyekszünk követni a közelmúltban elhunyt Wurdits Imre életpéldáját, akinek a viaticum-ot feladó atya közlése szerint ezek voltak az utolsó szavai: Laudetur Jesus Christus! Azt hiszem, nem szükséges a jelen levők számára magyarul is megismételni a dicsőítő köszöntést. Igen, minden gyakorló katolikus tudja és érti római pápáink latinul mondott üdvözlését: Laudetur Jesus Christus! Gyimes Ferenc
|
|
 |